- Anya !? Megjöttem ! - kiáltottam el magam , de nem jött válasz . Oda mentem a vezetékes telefonhoz és felhívtam Rebeca-t , ugyanis vele akartam elõször közölni a hírt , miszerint kiengedtek . Egy kicsit izgatott voltam , mivel már kb egy hete nem beszéltünk ...
- Igen , tessék ?! - vette fel barátnõm a telefont . Olyan jó volt újra
hallani a hangját .
- Sziaaaa ! Aimee vagyok ! - mondtam fülig érõ mosollyal az arcomon .
- Uramisten ! Hol vagy ? Minden rendben ? Nem esett bajod ? - támadott le kérdéseivel .
- Ha átjösz , akkor mindent elmesélek . Ugyanis ma haza engedtek . - huppantam le a kanapéra .
- Megyek , megyek , megyek ! 10 perc és ott vagyok ! Ne menj sehová ! - mondta , majd letette . Tíz perc ? Tiz perc alatt lehetetlen lenne ide érnie ! Még akkor is ha kocsival jön .
Ugyanis 6 utcányira lakunk egymástól , ami szép kis távolság . Szóval képtelenség , hogy ide érjen ilyen hamar ...
~10 perc múlva ...~
Tudtam , hogy nem ér ide 10 perc alatt , ezért kimentem a konyhába és csináltam egy szenyót . De mielõtt elkészültem volna , megszólalt a csengõ .
- Nyitom ! - mondtam , miközben oda sétáltam az ajtóhoz , majd lenyomtam a kilincset és lassan kinyílt az ajtó .
- Aimeeeeeeeeee ! - ugrott a nyakamba Rebeca .
- Szia csajszi ! Gyere beljebb ! - mutattam be a nappaliba .
- Oké , de mesélj már ! Mi történt ? - mondta , miközben nagy léptekkel a kanapéhoz sietett és helyet foglalt . Becsuktam az ajtót és Rebeca mellé ültem , aki szinte az ölembe húzodott . Elmeséltem neki , hogy mi történt velem és
, amitõl néha majd nem elájult...
- Aztaaaa ! - nézett rám elszörnyülködve . - És a csajnak is kajakra ugyan az volt a baja , mint ami neked ? - kérdezte .
- Igen . - bólogattam .
- Uh szegény csaj ! ... De most már én is mesélek , hamár annyi mindenrõl lemaradtál. - helyezkedett török ülésbe .
- Csupa fül vagyok ! - nevettem .
- Na szóval ... az a helyzet , hogy a múltkor voltam vásárolni kb 50 dolláros értékben és kaptam egy kártyát . - mesélte széles vigyorral az arcán .
- Az klasz ! - mondtam .
- Aha . És ami a legjobb , hogy a kártya használatával fél áron tudok venni bármilyen parfümöt ! - örvendezett .
- Az király ! És mennyit ? - érdeklõdtem .
- 1 db-ot , de kapok mellé még egyet ajándékba ! És ezért arra gondoltam , hogy holnap bemegyünk a plázába és megtámadjuk az összes drogériát . Na , mit szólsz ? - nézett rám , már szinte könnyes szemekkel , amit az öröm váltott ki belõle .
- Háát , nem tudom . Tudod
, most jöttem haza a kórházból és lehet , hogy anya nem enged el . De ne aggódj ! Megpróbálom meggyõzni , és elmenni veled . - mosolyogtam .
- Ajánlom is ! - ölelt magához . Annyira hiányzott már ez a baráti ölelés , hogy az nem igaz ...